Hírek

Az eseményen Nagy-Vargha Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium fiatalokért felelős helyettes államtitkára a tehetségek támogatásának fontosságára hívta fel a figyelmet. Fuszek Csilla, a Budapesti Európai Tehetségközpont igazgatója, Dr. Weiszburg Tamás, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnöke, valamint Szakos Enikő, a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány oktatáskutatója a tehetséggondozás különböző formáiról és lehetőségeiről adott betekintést a felsőoktatásban és az arra felkészítő programokon keresztül.

Az eseményt Dr. Posta Katalin tudományos és minőségbiztosítási rektorhelyettes nyitotta meg, aki kiemelte, hogy az intézmény nagy hangsúlyt fektet a tehetségek gondozására évről évre. Ehhez biztosítottak az oktatói-kutatói feltételek, illetve a tudományos diákköri munka támogatására egyfajta tehetségtanács rendszer is működik az egyetemen belül.

A MATE részéről Dr. Szabó Katalin egyetemi docens, a Jövő vezetői program vezetője és Dr. Kovács Zoltán egyetemi tanár, a Kutatási Kiválósági program vezetője is beszámolt az új programokról.

A kerekasztal-beszélgetés fókuszában a tehetséggondozás állt, kiemelt figyelmet fordítva arra, hogy miként lehet a különböző korosztályok és szakterületek számára biztosítani az igényeket a felsőoktatásban, valamint a felsőoktatásra felkészítő programokban. Emellett arra is válaszokat kerestek a résztvevők, hogy az egyetemek – szélesebb perspektívából nézve a felsőoktatási intézmények – hogyan támogathatják hatékonyabban a női karrierutakat. Továbbá téma volt a nők arányának növelése az egyetem oktatói, kutatói területein, illetve az agrárvállalkozásokban is.

A beszélgetést Dr. Kobolák Julianna, az AGRIGEP projekt koordinátora vezette, ahol az is nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar felsőoktatás jövőjének az egyik kulcseleme a tehetséggondozás, amely jelenleg számos kihívással néz szembe. Mindazonáltal, Nagy-Vargha Zsófia szavai alapján, idén az 1%-os adófelajánlásokból rekordösszeg gyűlt össze a Nemzeti Tehetség Programra, ami azt is bizonyítja, hogy hazánkban egyre nagyobb igény van a tehetséggondozás támogatására. A Fiatalokért felelős helyettes államtitkár a digitalizáció fontosságát is kiemelte, ugyanis a munkaerőpiac gyors ütemű alakulása úgyszintén közrejátszik abban,  hogy  egyre  nagyobb  kihívás  a  tálentummal  rendelkező  diákok  felkutatása  és tehetségútjuk segítése. A Nemzeti Tehetségprogram tehetségtérképe pont ebben kíván segítséget nyújtani, azonosítja és nyomon követi a már fiatal magyar tehetségeket. Az irány az, hogy országos szinten is összegyűjthetőek legyenek a tehetséggondozásban résztvevők, így biztosítva a fejlődésükhöz szükséges eszközöket és forrásokat a mentorálás és támogatási programokon keresztül.

A kerekasztal-beszélgetés során fókuszba kerültek továbbá a felsőoktatást támogató egyéb törekvések is, amelyek mobilitási programokat, kutatói ösztöndíjakat és különféle pályázati lehetőségeket is kínálnak. A cél jelen esetben már a középiskolások bevonása, ráadásul kiemelt figyelmet kapnak a középiskolás lányok, akiknek a kutatások alapján a tudományos pálya során még nagyobb arányban van szükségük mentori támogatásra.

A női karrierutak támogatása kapcsán számos pontot érintettek a résztvevők, akik többségében egyetértettek abban, hogy ez a fajta pártfogás többféle módon is megvalósítható. Nagy szerepet kapnak a mentorálási programok, ahol szakmai segítséggel karöltve van lehetősége a nőknek a karrierjük építésére és a szakmai kihívások leküzdésére egyaránt. Ezeken felül a vezetői készségek fejlesztése is a fókuszba kell, hogy kerüljön, ami által nagyobb arányban juthatnának a későbbiekben vezetői szerepkörökbe a nők is. Mindezek mellett a program célja az is, hogy rugalmas oktatási és képzési lehetőségeket biztosítsanak, amelyek a nők családi kötelezettségeit és szerepköreit is figyelembe veszik. Mindezt a karrier- és a magánéleti feladatok összehangolásával lehet sikeresen elérni.