Növénytani Tanszék

Növénytani tanszék

Utolsó frissítés: 2024 január 11.

Növénytan Tanszék

A Tanszék két korábbi intézmény nagy múltra visszatekintő tanszékeiből kovácsolódott össze. Budapesten a volt Kertészeti Egyetem Növénytani tanszék, Gödöllőn a GATE Növénytani és Növényélettani tanszék gyökereiből fejlődött, a kor elvárásaihoz magas szinten alkalmazkodott. A Botanikus Kertekkel is szoros kapcsolatban lévő egységei a hazai kertészeti és agrobotanikai ágak minden területét felölelik mind az oktatásban, mind a kutatásban. Ezen túl a külhoni képzés keretében, a külföldi hallgatók képzésében is nagy szerepet vállalt a két egység. Gödöllőn 2013-ban az akkori dékán, Gyuricza Csaba az akkori alapító tanszékvezetővel, Penksza Károllyal önálló tanszékként hozták létre a Növénytani tanszéket, ezzel még intenzívebbé és hatékonyabbá téve a növénytan szerepét, jobban kihangsúlyozva a növénytan szerepét. Az oktatásban minden szinten és a doktori képzésben is hangsúlyosan rész vesz a tanszék. A magyar és az idegen nyelvi képzésben is jelentős szerepet kapott. 

Kutatások

A kutatásban a botanika szinte minden ágát műveli a tanszék. Ezek a hazai és külföldi területek flórájának és vegetációjának kutatása, cönológiai alapkutatások, lólegelők cönológiai feldolgozása, homoki gyepek magbank vizsgálatai, mezőgazdasági területek és szegélyzónáik cönológiai értékelése, pázsitfű és különösen a Festuca fajok anatómiai sajátosságainak elemzése, taxonómiai revíziója és cönotaxonómiai tisztázása, problematikus pázsitfűfajok és nemzetségek taxonómiai vizsgálata, vegetációtérképezés, élőhelytérképezés, vízinövényzet flórájának és vegetációjának kutatása, gyomvizsgálatok, talaj-növény összefüggés vizsgálatok, alkalmazott cönológiai, takarmányozástani vizsgálatok, kunhalmok növényzetének vizsgálata, polarotaxis vizsgálatok, természetvédelmi célú tájökológiai kutatások. Az erdészeti és dendrológiai, növényszervezettani kutatások is színesítik a tárházat, valamint nagyon hangsúlyos a mikológiai kutatás is.

A Növénytani Tanszék válogatott publikációi

  • Biurrun et al. 2021 Benchmarking plant diversity of Palaearctic grasslands and other open habitats JOURNAL OF VEGETATION SCIENCE; Q1; 32 : 4 Paper: e13050
  • Járdi et al 2021 Habitat Mosaics of Sand Steppes and Forest-Steppes in the Ipoly Valley in Hungary FORESTS; Q1; 12 : 2 Paper: 135 , 13 p.
  • Penksza et al 2021 Do Sandy Grasslands along the Danube in the Carpathian Basin Preserve the Memory of Forest-Steppes? FORESTS; Q1; 12 : 2 p. 114
  • Buyck et al 2021 Fungal Biodiversity Profiles 101–110. CRYPTOGAMIE, MYCOLOGIE; Q1;42(5): 63–89. https://doi.org/10.5252/cryptogamie-mycologie2021v42a5
  • Höhn, M., Avdagic, A.; Bielak, K., Bosela, M., Coll, L., Dinca, L., Giammarchi, F., Ibrahimspahic, A., Mataruga, M., Pach, M., Uhn, E., Zlatanov, T., Cseke, K., Kovács, Zs., Palla, B., Ladanyi, M., Heinze, B. (2021): Local characteristics of the standing genetic diversity of European beech with high within-region differentiation at the eastern part of the range. CANADIAN JOURNAL OF FOREST RESEARCH-REVUE CANADIENNE DE RECHERCHE FORESTIER on-line, https://doi.org/10.1139/cjfr-2020-0413 Q1
  • Major, E.I., Höhn, M., Avanzi, C., Fady, B., Heer, K., Opgenoorth, L., Piotti, A., Popescu, F., Postolache, D., Vendramin, G.G., Csilléry K. (2021): Fine‐scale spatial genetic structure across the species range reflects recent colonization of high elevation habitats in silver fir (Abies alba Mill.). MOLECULAR ECOLOGY. https://doi.org/10.1111/mec.16107  Q1
  • Palla, B., Ladányi, M., Cseke, K., Buczkó, K., Höhn, M. (2021): Wood Anatomical Traits Reveal Different Structure of Peat Bog and Lowland Populations of Pinus sylvestris L. in the Carpathian Region. FORESTS 12 : 4 https://doi.org/10.3390/f12040494 Q1
  • Willner, W., Moser, D., Plenk, K., Aćić, S., Demina, O.N., Höhn, M., Kuzemko, A., Roleček, J., Vassilev, K., Vynokurov, D., Kropf, M. (2021): Long-term continuity of steppe grasslands in eastern Central Europe: Evidence from species distribution patterns and chloroplast haplotypes. Journal of Biogeography https://doi.org/10.1111/jbi.14269  Q1